Intézménymutató:
Roman Humanista Part /Partidul Umanist Roman PUR/ /kesõbb Konzervativ Part/
2004. december 14.
Traian Basescu a liberális-demokrata D.A. szövetség színeiben megnyerte az elnökválasztást. A szavazatok 98,76 százalékának összeszámlálása alapján Basescu szerezte meg a voksok 51,23 százalékát, Nastasénak 48,77 százalék jutott. A dec. 12-én, vasárnapi tartott második fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 18 millió állampolgár 55,13 százaléka járult az urnák elé. Basescu az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a "sajtószabadság visszaállítását" jelölte meg tevékenysége elsőrendű céljának. Basescu nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot. Basescu a biztos kormányzati többség kialakításában számít a parlament demokratikus pártjainak bevonására. Ebben az összefüggésben külön kiemelte, hogy számít az RMDSZ részvételére. /Basescu nyerte az elnökválasztást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Basescu, Románia új elnöke bejelentette: Calin Popescu Tariceanut kéri fel kormányalakításra. Basescuék nem tárgyalnak a Nagy-Románia Párttal. Amennyiben a D.A. (összesen 112 képviselő, 49 szenátor) miniszterelnökjelölt megnyeri kormánya számára a Román Humanista Pártot (22 képviselő, 10 szenátor), az RMDSZ-t (22 képviselő, 10 szenátor) és a 18 nemzeti kisebbségi képviselőt, többséget szerez mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A 332 tagú képviselőház és a 137 tagú szenátus együttes ülésén 234 + 1 szavazat szükséges a kormány megszavazásához. Ha megvalósul az NLP–DP–RHP–RMDSZ koalíció, és a nemzeti kisebbségeknek a támogatását is megnyerik, Tariceanu kormánya 174 szavazatra számíthat. Amennyiben a humanisták, vagy az RMDSZ úgy dönt, csakis a szociáldemokratákkal akarnak kormányt alakítani, Traian Basescu felkérheti az SZDP miniszterelnök-jelöltjét is a kormányalakításra. /(Sz. K.): Basescu megnyerte az elnökválasztást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2004. december 15.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Román Humanista Párt (RHP), valamint az RMDSZ alkotta kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik. Ezt erősíti meg több vezető politikus kijelentése. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint Voiculescu RHP-elnök bejelentése lehetővé teszi a parlamenti többség kialakítását. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint jelen pillanatban az RMDSZ nem tart szükségesnek semmilyen új lépést. Időközben Traian Basescu, a D.A. Szövetség elnöke megkereste az RMDSZ-t, és tárgyalást kezdeményezett. /B. T., Sz. K.: SZDP–RHP–RMDSZ kormány körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. december 16.
Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2004. december 16.
Dec. 15-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy továbbra is a Szociáldemokrata Párt és a Humanista Pártszövetség, valamint az RMDSZ és a kisebbségi képviselőkkel közösen alkothatnának parlamenti többséget. Mivel a választások második fordulójának eredményeképpen Traian Basecu nyerte el Románia államelnöki tisztségét, és bejelentette, hogy a D.A szövetség állít miniszterelnököt, az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra ezzel a politikai alakulattal is. /(Márton Adél Evelin): Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 17.
Dec. 16-án sem született döntés a kormányalakítás ügyében. Az RMDSZ ismét találkozott a Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a D. A. Szövetség vezetőivel. Markó Béla megismételte, hogy parlamenti többség csak az SZDP, a Román Humanista Párt, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek támogatásával jöhet létre, más lehetőség nem körvonalazódik. Az RMDSZ és az D. A. Szövetség tárgyalásán a két párt programjait próbálták összeegyeztetni. Hírek terjednek arról, hogy Traian Basescu nem kívánja Markó Bélát a miniszterelnök-helyettesi tisztségben látni, ezzel szemben hajlandó lenne olyan jelentős minisztériumokat az RMDSZ-nek adni, mint például az igazságügyet. Az igazságügy-miniszteri tisztség várományosa Eckstein-Kovács Péter lenne. /Borbély Tamás: Eckstein-Kovács Péter igazságügy-miniszter lehet. Továbbra sincs döntés a kormányalakítás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2004. december 18.
A Mediafax úgy értesült, hogy Markó Béla és Dan Voiculescu, az RMDSZ és az RHP vezetői eldöntötték: a két alakulat az NLP–DP-vel alakít parlamenti többséget. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint felháborító Miron Cozma kegyelemben részesítése. A politikus közölte: ezek után nem hiszi, hogy az RMDSZ együttműködhet azzal a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), amelynek Ion Iliescu kerül az élére. /Borbély Tamás: Átállt az ellenzék oldalára az RMDSZ és az RHP? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2004. december 20.
Egységre szólította az általa alapított Szociáldemokrata Pártot (PSD) az államfői székből távozó Ion Iliescu, aki megerősítette: visszatér a PSD élére. A PSD vezetése továbbra is számít rá, hogy az RMDSZ-szel a Román Humanista Párttal (PUR), valamint a törvényhozásban képviselt s a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek reprezentánsainak csoportjával kialakítandó parlamenti többség alapján kormányt alakíthat. /Az államfői székből visszatér a PSD élére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2004. december 21.
Viták kísérték a parlament két házának elnöki tisztségébe jelölt személyek megválasztását. Végül az ellenzéki pártszövetség törvényhozói kivonultak a teremből. A feszültséget növeli a Román Humanista Párt (RHP) felemás álláspontja. Dan Voiculescu pártelnök közölte: a parlament vezetőségének megválasztásakor kitartanak szövetségesük mellett, és a Szociáldemokrata Párt jelöltjeit támogatják a parlament két házának elnöki tisztségére javasolt személyek közül. Basescu elnök az autonómia pártolója lett. A parlamentben végül Adrian Nastasét a képviselőház elnökévé választották. /Borbély Tamás: Kivonult az ellenzék a parlament üléséről. A titkos szavazás megsértése ellen tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2004. december 24.
A parlamentben a Román Humanista Párt (RHP) is támogatni fogja az új kormányt – jelentette be Dan Voiculescu, az RHP elnöke, miután tárgyalt Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnökkel. Négy minisztériumot kap az RMDSZ az új kormányban. Markó Béla RMDSZ-elnök az államminiszteri tisztséget töltheti be, így az érdekvédelmi szervezet vezetője az oktatási-, művelődésügyi- és európai csatlakozási tárcák működését fogja összehangolni. A kormány összesen 24 miniszterből fog állni, ebből 17 minisztériumokat vezet majd, emellett még hét tárca nélküli minisztert is beiktatnak. A Nemzeti Liberális Pártól (NLP) és a Demokrata Pártból (DP) álló D.A. Szövetség alkotta kormányban a Humanista Pártot miniszterelnök-helyettes képviseli majd – állapodtak meg dec. 23-án az alakulatok vezetői. A három párt szakemberei jelenleg a kormányprogram kidolgozásán dolgoznak, Markó szerint a dokumentum hamarosan elkészül. Tariceanu elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások gyorsan zajlottak. A kijelölt miniszterelnök a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával is találkozott. Ígéretet kapott az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, hogy az alprefektusi tisztséget a magyar érdekvédelmi szervezet fogja megkapni. /B. T., K. O.: Átálltak a humanisták is. Markó Béla államminiszter lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 24.
A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 28.
Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
A szenátus és a képviselőház bizottságainak együttes ülésén született döntés értelmében dec. 27-én délután kezdődhetett csak meg a Calin Popescu-Tariceanu kinevezett kormányfő által dec. 26-án nevesített miniszterek szakbizottsági meghallgatása. Megyei vonatkozásban a tisztségek elosztása vitát eredményezett. A Demokrata, a Nemzeti Liberális és a Román Humanista Párt helyi vezérei máris azzal fenyegetőznek, hogy lemondanak, ha Kovászna megye élére RMDSZ-es prefektust neveznének ki. Verestóy Attila megerősítette: a szövetség öt, a Beszterce- Naszód, Arad, Máramaros, egy Kárpátokon túli és Kovászna megyei prefektusi (emellett hét alprefektusi) tisztséget igényel. /Máris lemondással fenyegetőznek! Sínen a kormány beiktatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 29.
Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2005. január 4.
A Kovászna megyei D.A. Szövetség és a Román Humanista Párt (RHP) megyei szervezetének vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. Gheorghe Baciu, a megyei DP elnöke szerint a D.A. Szövetség enged az RMDSZ zsarolásának, ez pedig nem kedvez a romániai demokráciának /Perrel fenyegetőznek a Kovászna megyei liberálisok, demokraták és humanisták. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./
2005. január 13.
Január 12-én került sor az RMDSZ ez évi első bukaresti sajtóértekezletére. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ a választásokat követően a DA. Szövetséggel, valamint a Román Humanista Párttal együtt egy olyan kormánykoalíciót alkot, amely rendkívül fontos Románia politikai stabilitásának szempontjából. A Kovászna megyei prefektus körül kialakult helyzetet elemezve Markó elmondta, elfogadhatatlan az, hogy 2005-ben egy kormánytisztségviselőt nemzetisége miatt támadjanak. /RMDSZ-szerep az EU-csatlakozásban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2005. február 2.
Rendkívül élesen kirohant február 1-jén Koltay Gábor Trianon című filmje ellen Gheorghe Funar, Kolozsvár volt polgármestere, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora. A szenátusban úgy fogalmazott: a „Magyarországon betiltott” alkotás merényletet jelent Románia nemzetbiztonsága ellen, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyik bukaresti kereskedelmi tévécsatorna műsorára tűzte a filmet. Gheorghe Funar magyarázata szerint úgy történhet meg, hogy az RMDSZ megzsarolta a Román Humanista Pártot (PUR), amelynek elnökéről, Dan Voiculescuról köztudott, hogy tulajdonosa az Antena 1 televíziónak. Válaszában Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem az RMDSZ-t, hanem az Erdélyi Magyar Ifjak civil szervezetet terheli a felelősség a film levetítése miatt. Az RMDSZ-es honatya helyesbítette Funar kijelentéseit, megjegyezve, hogy a Trianont nem tiltották be Magyarországon, mindössze két televízió zárkózott el attól, hogy műsorára tűzze. Eckstein emlékeztetett rá, hogy Koltay filmjét több mint 300 ezren látták Magyarországon. /Rostás Szabolcs: Trianonja ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 15.
A Ceausescu vezette pártállam exportbevételeinek az eltérítésével alapozta meg a vagyonát Dan Voiculescu, a Román Humanista Párt (PUR) elnöke – állította tényfeltáró cikkében a Ziua bukaresti napilap. A Ziua szerint a Szekuritáté által felügyelt ICE Dunarea cég a Voiculescu által képviselt Crescent cégen keresztül bonyolította le Románia majdnem teljes cementexportját. Azok a pénzek azonban, amelyeket a vásárlók az 1989-es végén, illetve 1990 elején fizettek, nem folytak már be az államkasszába, hanem Dan Voiculescu magánszámláin jelentek meg. A pártvezér bejelentette, bepereli a Ziuát és főszerkesztőjét. /G. Á.: Ceausescu exportját fejte meg Dan Voiculescu? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2005. február 17.
Az NLP–DP, az RMDSZ és az RHP vezetői /Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke, Emil Boc, a DP megbízott elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Dan Voiculescu, az RHP elnöke/ február 16-án aláírták a kormánykoalíció működését szabályozó megállapodást. „A négy párt képviselői a parlamentben támogatják a kormány tevékenységét, amely felvállalt egy politikai programot. Ugyanakkor biztosítják a Románia uniós csatlakozási folyamatának folytatásához szükséges politikai stabilitást”, mondta Tariceanu. /Aláírták a kormánykoalíció működési protokollumát. Hatékonyságot, stabilitást várnak tőle. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ A protokollum szerint a koalíció döntései a négy párt összes szervezete számára kötelező érvényűek. A dokumentum megtiltja, hogy az NLP-DP, az RMDSZ és az RHP képviselői nyilvánosan támadásokat intézzenek egymás ellen, a minisztereknek pedig kötelességük alkalmazni a Tariceanu-kabinet kormányzati programját. A négy párt nem engedélyezi tagjaik vándorlását egyik alakulatból a másikba a koalíción belül. A legfontosabb döntéshozó fórum az Országos Koalíciós Tanács, amelyet a négy párt elnöke, valamint az alakulatok egy-egy képviselője alkot. Az OKT kéthetente tartja rendes ülését. /Aláírták a kormánykoalíció működési egyezményét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
2005. február 26.
Nagyváradon aláírták a kormánykoalíciót alkotó pártok helyi protokollumát. A másfél oldalas paktum a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ és a Román Humanista Párt négyévi együttmunkálkodásának alapelveit tartalmazza. Hiányzik belőle azonban a megyét érintő konkrét ügyek orvoslása. A megállapodást Lakatos Péter, a bihari RMDSZ, Petru Filip a DP, Cornel Popa az NLP és Eduard Hellvig a RHP nevében látta el kézjegyével. A döntések valamennyi párt egyetértésével születhetnek. /(Lakatos Balla Tünde): Bihari paktum: teljes egyetértésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2005. március 5.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Demokrata Párt (PD), a Román Humanista Párt (PUR) és az RMDSZ mostani – sorrendben a hetedik – találkozóján sem sikerült aláírni a Hargita megyei szintű koalíciós megállapodást, mivel a politikai szervezetek helyi vezetői nem tudtak megegyezni a minisztériumoknak alárendelt intézmények vezetői kinevezésének kérdésében. A Mediafax emlékeztet arra, hogy noha két héttel korábban megegyezés született arról, hogy az intézményvezetői posztok 55 százalékát az PNL–PD, 45 százalékát pedig az RMDSZ kapja. A mostani találkozón az RMDSZ kérte a posztok 60 százalékát, valamint azt a lehetőséget, hogy kiválassza a legfontosabb decentralizált intézményeket. /Kudarcba fulladt tárgyalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./
2005. március 26.
Kovászna megyében is aláírták az együttműködési megállapodást az RMDSZ, az NLP, a DP és az RHP megyei szervezetei. A protokollum szerint a decentralizált intézmények 60 százalékát az RMDSZ által kinevezett személyek vezetik, 40 százalékán pedig az NLP, a DP és az RHP osztozik. A megállapodás aláírásához szükség volt a központi pártvezetések közbenjárására. A négy párt elnöke egyelőre csak annyit árult el, hogy a megyei erdészet a román pártoké lett, a pénzügyi igazgatóság vezetőjét az RMDSZ választhatja ki. /Farkas Réka: Az erdészetet megtartják, a pénzügyet megkapjuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./
2005. április 12.
Máté András Levente RMDSZ-es képviselő egyike annak a tizenhét romániai képviselőnek, aki április 12-13-án tárgyal több EP-képviselővel, és részt vesz a plénum vitáján. A Daniela Popa humanista párti (PUR) helyettes képviselőházi elnök vezette lobbicsoportban az RMDSZ részéről Kelemen Atilla, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője is részt vesz. A szakbizottságban átment Gál Kinga (Fidesz) azon módosító indítványa is, amely a romániai magyar kisebbség jogainak fokozottabb tiszteletben tartására szólítja fel Romániát. Bár a benyújtott eredeti szövegből kikerült az autonómia szó, szerepel helyette az eredeti szakbizottsági anyagban a „self-governance” (önkormányzat, önigazgatás) kifejezés. /Bálint B. Eszter: Strasbourgba utazott a lobbicsapat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. május 9.
A Román Humanista Párt (RHP) kongresszusa május 7-én egyhangúlag megszavazta, hogy az alakulat ezentúl Konzervatív Párt néven működjék. A küldöttek ugyanakkor határozatot fogadtak el azzal kapcsolatban, hogy a párt csatlakozzon az Európai Néppárthoz az Európai Parlamentben. A küldöttek Dan Voiculescut választották a Konzervatív Párt elnökévé. /Konzervatív Párttá vált a Román Humanista Párt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2005. május 17.
Günther Krichbaum német kereszténydemokrata képviselő május 16-án Temesvárra látogatott, ahol kijelentette: „az Európai Néppárt /EPP/ nem egy zárt párt, bárki csatlakozhat, de a politikai alakulatoknak eleget kell tenniük bizonyos feltételeknek, például ne tartozzanak a nacionalista vonalhoz”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a román politikusok könnyen váltanak pártot, ami Németországban meglehetősen szokatlan. A romániai pártok közül többen is pályáznak az EPP-tagságra: a Román Humanista Párt Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, amely most felvette a Nagy-Románia Néppárt nevet. A Demokrata Párt is törölte alapszabályzatából azt a kitételt, miszerint csak szociáldemokrata ideológiájú határozatot fogadhatnak el. A romániai parlamenti pártok közül egyedül az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak. /Nem kellenek az EPP-nek a nacionalisták. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2005. szeptember 20.
A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2008. április 16.
Feltehetően egyetlen párt sem szerez elegendő szavazatot ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, így koalícióra kényszerül más tömörülésekkel. Ez megnöveli a kis pártok stratégiai jelentőségét. 2000-ben az akkor még Román Humanista Pártként jegyzett Konzervatív Párt (PC) a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáin került a parlamentbe, akárcsak jó néhány szakszervezeti vezető, aktivista. A PSD máris hasonló együttműködést fontolgat Daniela Popa konzervatívjaival. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövetsége a legvalószínűbb, ez bizonyos formában már most is működik. Koalíciójukkal elszigetelhetnék az államfőt támogató Demokrata–Liberális Pártot (PD–L) és ezzel magát Traian Basescut is. Bármennyire ellensége egymásnak jelenleg a PD–L és a PSD, aligha zárható ki szövetkezésük a parlamenti választások után. A hatalom húsosfazekától négy éve távol tartott PSD-n belül nem váltana ki jelentősebb ellenállást a kormányzás árát jelentő szövetség, legfeljebb a Traian Basescunak való teljes kiszolgáltatottság gondolatától idegenkednének néhányan (Ion Iliescu, Adrian Nastase). /Bogdán Tibor: Őszi pár(t)választás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2008. április 18.
A Konzervatív Párt és a szociáldemokraták ismét egymásra találtak. 2004-ben Voiculescuék szemrebbenés nélkül hagyták faképnél a szociáldemokratákat s csapódtak az erősebb félhez, a kormányerőkhöz. A konzervatívok akkor még a Román Humanista Párt névre hallgattak és Dan Voiculescu volt a vezetőjük, aki a Felix nevet is felvette. /Németh Júlia: Ásó, kapa és a nagyharang. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2008. december 10.
Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
